Furcsa

Újra itt, a gépemet is megcsinálták, szóval újra írogathatok.
Holnap reggel indulok Ausztriába, kíváncsi leszek :) Szurkoljatok, hogy ne törjem el semmim. De a fő témája ennek a bejegyzésnek nem feltétlenül ez.
Éreztétek már úgy, hogy nem illetek bele abba a "világba" amiben az él akit szerettek? Na ez a fura... Mert mindenkinek van egy olyan "élete" is, amit mi nem látunk, és talán jobb is, nem? Lehet, hogy csak még inkább úgy éreznénk magunkat... Legalább is szerintem. Habár lehet, hogy pont ugyanabban a körökben mozgunk, ekkor kisebb az esélye annak, hogy ez az érzés előjöjjön. Talán nem. Talán csak rajtunk múlik, mert ez sincs kizárva. Talán rajta múlik, hiszen ő is éreztetheti velünk, hogy mennyire illünk bele az életébe. De az a kérdés, hogy mennyire tesz minket boldoggá a tudat, hogy tökéletes kiegészítői vagyunk az életének. Az is lehet, hogy nekünk az is elég, ha szimplán vele lehetünk, ameddig csak boldoggá tesszük. Ezt mi döntjük el