Az ember azt hinné, vele soha nem történnek rossz dolgok.
Hogy valaki mindig figyel rájuk fentről.
Ám ez nem mindig igaz.
Ahogy látod, ahogy az egyik legjobb barátnőd összeesik,
Ahogy látod, hogy nincs magánál, és csak az összezavarodott szólítgatásokat hallod,
Elgondolkodsz azon, hogy vajon tényleg mindenkire vigyáznak-e onnan fentről.
De aztán, amikor ott álltok körülötte, és ő ismét eszméleténél van,
És rád mosolyog, és azt kéri, " Te ne menj sehova..."
Akkor tudod, hogy ő nem gondolkodott el azon, hogy vigyáznak-e rá fentről.
Mert ő tudja, hogy itt lent igenis vigyáznak rá.
Ahogy a szemedbe néz, érzed, hogy neked sem kell, hogy valami természetfeletti kegyeibe férkőzz,
Mert ő itt lesz neked, ha baj van.
Mert a barátok mindig ott vannak az embernek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése