:)

Ahogy el akartam kezdeni írni ezt a bejegyzést, kinéztem az ablakon, és azzal indítottam volna, hogy a szürke ég sárgás árnyalatot öltött errefelé. Viszont megláttam a szivárványt :) Olyan szép*-* Ráadásul ritkán van, szóval még nagyobb dolog.

Mostanában egyre több aranyos fiút veszek észre magam körül, akiket eddig nem "láttam". Viszont kár, hogy aki nekem fontos (még), annak én nem vagyok az(már). Ilyen az élet.
Ma elég lehangoló volt a napom, a tehetetlenségem ismét felütötte a fejét, és ennél talán nincs is szarabb érzés. Egyszerűen nem tudom, mégis mit csináljak.