Rájöttem, hogy néhány embernek pontosan azért van szüksége rám, mert megértem őket, és kitartok mellettük. Úgyhogy ezt fogom tenni. Nem fogok folyton panaszkodni. Nem fogom sajnáltatni magam. Mindig ott leszek, hogy támogassam a körülöttem levőket.
És várni fogok. Néha elbizonytalanodok abban, hogy tényleg "megéri-e". De tudom, hogy igen...
Szóval várok.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése