Szürke

Hát igen, ismét elkezdődtek az uncsi, szürke hétköznapok. Ma ismét az iskolapadot nyomtam. Reggel, amikor elmentem itthonról, a táskám pehelykönnyű volt, viszont mikor hazajöttem, kb 2x olyan nehéz volt, a sok kölcsönkért füzet miatt, amit pótolnom kell. Suli után a barátnőmmel az idősek otthona felé vettük az irányt, mivel minden héten ott leszünk hétfőnként, ugyanis jelentkeztünk valami önkéntes munkára, állítólag kell majd az érettségihez, bár lehet, hogy ezt még nem számolják bele. Szóval bementünk, ahol már vártak minket, és beszélgettünk az öregekkel. Ő egy kedves, 101 éves(!) bácsival beszélgetett, én pedig egy szintén aranyos, kb a 60-70-es éveiben levő nénivel. Jövő héten is megyünk, hiszen várnak minket. Talán tanulok valamit tőlük az életről... Ki tudja :)